Zirc
Zirc a Magas-Bakony szívében megbúvó kisváros, 400 méteres tengerszint feletti magasságával Magyarország legmagasabban fekvő városi rangú települése, a Bakony fővárosa.
Veszprémtől mintegy 25 km-re, a Balaton közelében helyezkedik el, leghíresebb kincsei a város jelképét is jelentő ciszterci apátság és az ország legmagasabban fekvő, a Föld öt kontinenséről gyűjtött faállománnyal rendelkező arborétuma.
Északi szélesség: 47.2582905
Keleti hosszúság: 17.8753503
Arborétum
Hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozta létre. A Ciszterci Apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület elnevezéssel 1951 óta országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll. Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató.
Ciszterci Apátság
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot, és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor, közvetlenül a mai templom melletti szárnyakkal. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el.
A templom titulusa – mint minden ciszterci apátsági templomnak – Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-től újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
Országos Széchényi Könyvtár, Reguly Antal műemlékkönyvtár
A Monostor főbejáratán belépve boltíves előtérbe érkezünk, ahonnan vörös márvány lépcsőkön juthatunk el a második emeleten lévő nemzetközi hírű Műemlékkönyvtárba. A mai könyvtár alapját képező köteteket a XVIII. század elején Heinrichauból hozták a ciszterci szerzetesek. Ez az állomány ma 65.000 kötetből áll. Ebből 70 kötet a XV. századból való ősnyomtatvány, hazai viszonylatban jelentős szám. A könyvtár állományát századokon át folyamatosan bővítették. Témák szerint tükrözi egy szerzetes tanító rend igényeit. Teológia mellett történelem, irodalom, természettudományok, de a segédtudományok is képviselve vannak.
Bakonyi Természettudományi Múzeum
A Bakonyi Természettudományi Múzeum a zirci ciszterci Apátság barokk épületének első emeletén található. Állandó kiállítása – melynek részei: A Bakony természeti képe, A Bakony gombái, A Bakony kisemlősei, A természet ékszerei (ásványok) – a hét minden napján várja az érdeklődőket. Diorámái bemutatják a jellegzetes bakonyi tájak életközösségeit, védett területeit. Kiemelt jelentőségű az ún. „Vörös könyves” tárló, amelyben a kipusztulás által fenyegetett madárfajok láthatók. Különleges élményt nyújt az akvárium és terráriumok látványa. Az ásványkiállítás csodálatos válogatást kínál a Kárpát-medence ritkaságaiból.
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház
A zirci születésű híres magyarságkutató etnográfus, nyelvtudós szülőházában kapott helyet az életútját és tudományos kutatásait, valamint Zirc és a Magas-Bakony helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit, szellemi értékeit őrző múzeum. Az épületegyüttes földszintes szárnyában tíz bakonyi népi kismesterséget bemutató és oktató műhelyt alakítottak ki.
Barokk kistemplom
A kistemplom egykor plébániatemplom volt. 1744-1780 között épült barokk stílusban. Műemlék jellegű épület. 1763-ban áldották meg a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett bővítéskor nyerte. A kronosztikon latin szövegének magyar fordítása: „Fájdalmas Szűzanya imádkozz a heinrichaui és zirci konventért.”
A Bakony állat-és növényvilága
A Bakony kirándulási lehetőségei