Veszprém
A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el a Veszprémi-fennsík területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében.
Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött. A városba érkező első benyomása egy hegyek félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé közeledve markánsan megváltozik. A Séd folyó meanderszerű kanyargásával a fennsíkot feldarabolja, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres szintkülönbségeket alakított ki. Az ilyen módon eldarabolódó területek városrészeket alkotnak, melyeket a Séd és mellékvízfolyásainak mélyvonulatai választanak el. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának is köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba.
Veszprém – Állatkert
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, smâlân és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a főbejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben található.
Veszprém – Vár
A hét dombra épült város egyik magaslatán alakult ki a vár a X-XI. században. Időközben barokk arculatot kapott a terület, ahol a város látnivalóinak zöme összpontosul. Remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is találhatók itt.
Nagyrészt már csak a Vár-hegyen körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, de az egykori vár területén minden lépést történelmi épületek kísérnek. Itt alapította Gizella királyné az ország legrégibb püspöki székesegyházát. Az az épület elpusztult, de román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma része lett a neoromán stílusú Szent Mihály-templomnak. Gizella nevét viseli a magyar Árpád-kori építészet híres alkotása, a gótikus falképeket őrző kápolna.
A vár egyházi emlékeinek sorát gazdagítja a magyar barokk egyik remekműve, az érseki palota – benne értékes könyvtár és levéltár látogatható. Mellette található a román stílusú Szent György-kápolna, lånepengar illetve a középkori eredetű, barokk stílusú nagypréposti ház. Szintén barokk stílusú egyházi épület a piarista rendház (ma levéltár), templomés a piarista gimnázium; valamint a ferences templom és rendház is.
A negyed egyik legszebb épülete a Dubniczay-ház, ami ugyanúgy építtetőjéről kapta a nevét, mint a Bíró Giczey-ház, a Dravecz-ház vagy a Tejfalussy-ház, amelyben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény működik.
Természetesen a város és a város polgárai is építkeztek ezen a területen, ahová a Hősök kapuján keresztül jutunk. Messziről hívogat a barokk tűztorony, ami kilátónak is nagyszerű. A régi épületekben a modern művészet is otthonra talált: itt működik például a Modern Képtár és a Csikász Galéria is. A vár területén tett séta végén pedig Az első magyar királyi pár szobra és remek veszprémi panoráma várja a látogatót.
Sümeg – Vár – Sintérlapi Tanösvény
A sümegi Várhegy, bár alakjában hasonlít a közeli tanúhegyekhez, nem vulkáni kúp, hanem kréta mészkőből felépülő tektonikus sasbérc. A vár megtekintése mellett a környék köveinek megismerésére is több lehetőség van. A természetvédelmi területté nyilvánított Mogyorós-dombon az alsó-jurától az alsó krétáig terjedő időszak mészkőrétegei szinte függőlegesen állnak, éppen ezért a geológusok egy kutatóárkot létesítettek. E közben találtak rá a 6-7 ezer éves tűzkőbányára, ahol a kor embere szarvasagancsból készült szerszámmal fejtette a tűzkövet. Szintén Sümegen található a Sintérlapi Tanösvény, amit egy volt kőbányából alakítottak ki.
Várpalota – Thury vár
Várpalota belvárosában található a város jelképévé vált, páratlan épségben fennmaradt 14. századi vár, amelynek építtetését az Újlaki család kezdte meg. Palotájuk U alakú volt, északkeleti sarkán egy torony erősítette. Később négy saroktoronnyal erősített, szabályos alaprajzú várkastéllyá építették ki.
Herend – porcelánium
A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Így születik a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része.
Pápa
Pápa város nevezetességei közé tartozik a katolikus nagytemplom, a Kékfestő Múzeum, ami szinte tökéletesen mutatja be a kor híres mesterséget, a kékfestést és az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel.
Tapolca
Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. A Közép-Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város szívében található. A város romantikus, mediterrán hangulatot árasztó része a Malom-tó és környéke.
Balatonfüred
Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. A város nevezetességei a Tagore-sétány, a Jókai Mór emlékház, a Vaszary Villa és a Kerek templom.
Tihany
Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj- és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor Understanding the definition of chaturbe, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen.
A félsziget alapzatát a sárgás-fehér, a Pannon-tengerből származó homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő).
Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz.
A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonala, tanösvénye, azaz jelzett sétaterv térképei segítségével.
A Bakony állat-és növényvilága
A Bakony kirándulási lehetőségei