Zirc környéke
Olaszfalu – Eperjes Tanösvény
Olaszfalu mellett található a Bakony egyik nevezetessége az Eperjes Tanösvény az Eperkés-hegyen, ami 4,5 km-es kellemes séta keretében kb. 100 millió év emlékeit mutatja be. Kialakítását elsősorban egyedülálló földtani értékeinek köszönheti, ugyanis itt a földtörténeti középkor mindhárom korszakának kőzetei együtt fordulnak elő.
Boroszlán tanösvény
A hajdani Gerencpusztáról indulva, a Cser-börc és a Kőris-hegy oldalában, valamint az Öreg-Szarvad-árok völgyben alakították ki. Meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin át kapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le.
Cuha-völgyi tanösvény
A Magas-Bakony egyik méltán közkedvelt kirándulóhelye a közel négy kilométer hosszú, sziklás völgy, melynek legszebb része a számtalan védett növény- és állatfaj számára menedéket jelentő Cuha-völgyi Kirándulóerdő, illetve az erdei tanteremmel is büszkélkedő – Tanösvény. A vadregényes, eldugott, vízmosásokkal tarkított völgy nem csupán közúton, de a Porva-Csesznek és Vinye települések között, három alagúton és két völgyhídon áthaladó, a Bakonyt átszelő Cuha-patak mentén döcögő millenniumi vasúton is megközelíthető, melynek útvonalát tartják az egyik legszebbnek Magyarországon. A völgy északi kijáratának közelében található, a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang, az éltető vizet adó, a természet tiszta ízét jelentő Kőpince-forrás, a Zörög-tető, valamint az Ördög-rét, mely talán a Cuha-patak legszebb szurdoka, bejáratánál a Zsiványbarlanggal, mely sziklaüreg egykor az üldözőbe vett betyárok számára szolgált menedékként.
Eplény – Álmos-hegyi pihenőerdő és Sípálya
Eplény a Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík vízválasztóján fekvő település. A hely nevezetessége az Álmos-hegyi sí- és szánkópálya, mely különböző nehézségi fokozatokkal, éjszakai kivilágítással, várja a Vendégeket. A gyalogostúra két, egymástól függetlenül is végigjárható 3,6 km, illetve 4,2 km hosszúságú körút.
Csesznek – Lovagvár – Ördögárok
A XIII. században a tatárjárás után épült lovagvár a nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat Bana Jakab báró, kardhordozó-mester emeltette egy védelmére kiválóan alkalmas sziklacsúcson. Szabadtéri programokkal várják az ide látogatókat egész évben. Kevesen tudják, milyen szép kis szurdok, a Kőmosó-szurdok rejtőzik a Várhegy alatt, attól néhány perce. Ahol a szurdok összeszűkül, a patak vízesést alkotva esik a Törökfürdőnek nevezett kis medencébe. A szurdokon végigsétálva, a túlsó végén két barlangot találunk, az egyik a néphit szerint a vár titkos bejárata volt, de ez aligha lehetséges, mivel csak 30 m hosszú. A Kőmosó-szurdok legegyszerűbben a várat északról megkerülve, a Vasút utcából közelíthető meg.
Csesznek jó kiindulópont az Ördögárki kiránduláshoz is. Hol a patak szélén, hol a mederben haladva gyönyörködhetünk a legkülönfélébb sziklaképződményekben, kisebb-nagyobb barlangok, magányos sziklatömbök, hasadékok, ereszek kísérik az utat. A szurdokvölgy legszebb részén találjuk az Ördöggátat, ami tulajdonképpen egy sziklakapuba szorult leszakadt kőtömb. Itt találjuk a Bakony második legnagyobb barlangját, a Sűrű-hegyi Ördög-likat is. Az Ördög-lik hossza összesen 150 m, mélysége 10 m. Ha közelebbről megnézzük a köveket, kisebb-nagyobb korongokat láthatunk bennük, ezek a népnyelv által Szent László pénzének nevezett nummuliteszek.
Úrkút-Őskarszt
Egész Európában egyedülálló természeti látvány található Úrkúton, ez a Csárda-hegyi Őskarszt. Csodálatosan látványos formák jöttek létre, kúp- és toronykarsztok, egyedülálló tornyok között, mély dolinák, szakadéktöbrök. A bányászat elhordta a kőzetrétegeket és kitermelte a mangánban dús kőzetet is, ezáltal felszínre került a csodálatos formavilággal rendelkező őskarszt. Több tíz méter magas sziklatornyok, mély és szűk gödrök, sziklák és magányos kődarabok váltják itt egymást.
Bakonynána – Római fürdő
A Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgyében a leszakadó magas mészkőfalak között a Római-fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványossága mellett a völgyoldalban nyílik a Savanyú Jóska-barlang, ahol a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A közelben találjuk a Vadalmás, más néven Szerelem forrást.
Jásd – Poós vízimalom
A 150 éves Póos Vízimalom az 1950-es évek végéig őrlőmalomként működött, a XX. században kapta “modern gépeit”, ma múzeumként látogatható. A malom legnagyobb különlegessége, hogy látogatáskor üzembe helyezik, forog a vízkerék, működnek az elevátorok.
Tés – szélmalom
A falu határában két szélmalom található, melyből az egyik még működőképes. Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. A Tésen található szélmalmok holland típusúak, forgatható tetőszerkezetűek, hatlapátosak, ezzel egyedülállóak az országban, de a világon is. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti műemlékek. Ma is működőképes állapotban van a két felújított szélmalom. A malmok országosan védett műemlékek, egész évben látogathatók. A Táncsics utca 20. szám alatt működik egy kovács múzeum, melynek kertvégében találhatók a szélmalmok.
Bakonybél
A Bakony-hegység szívében, annak legmagasabb hegyei között, egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél. A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki. Bakonybél a bakonyi településekhez hasonlóan barlangokban, magas hegycsúcsokban, sziklákban, forrásokban, természeti kincsekben bővelkedik.
Pannon Csillagda
A csillagászati és űrkutatási ismereteket interaktív módon közvetítő látogatóközpont különböző szakvezetett programokkal, előadásokkal, távcsöves bemutatókkal várja a látogatókat.
Bakonyi Erdők háza
Aki Bakonybélben kirándulva nemcsak az erdővel, hanem annak ritkán látható vadjaival, növénytani különlegességeivel, a helyiek ahhoz kötődő életével, munkájával is szeretne megismerkedni, erdei barangolásai előtt vagy után alaposabban is tanulmányozná a felfedezésre váró, vagy már bejárt területeket, annak mindenképpen érdemes felkeresnie ezt a remek ismertető gyűjteményt.
Tájház
A bakonybéli Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő Tájház műemlék.
Kőris-hegyi kilátó
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, a tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is.
A Bakony állat-és növényvilága